Tanáraink, segítőink

Szilasy György

igazgató

történelem szakos tanár

Dolmen


A kamasz az eget ostromolja, miközben mindkét lábbal a földet tapossa. Az „égi parancsnak” engedelmeskedve keresi és megtalálja helyét. Megmássza az „Égigérő fa” minden ágát. Rendezi önmagát és maga körül a Világot. Folyton növekszik, változik, formálódik. Az Ige, a cselekvés, az Igazság, az Igazságosság áll léte középpontjában, mindent ehhez viszonyít, ez értékrendjének alakítója. Kilép a maga teremtette fogalmi világból, az eddig meglévő kereteket felülbírálva átlép a független érzelmek sodró világába, melynek eredményként lelki és tudatos énje kerekedik felül.

Az Égigérő fát megmászni sok veszéllyel jár, nagy erőfeszítést igényel, de mindig feljebb jutva, egyre többet látni a Világból megnemesít. Nemesedik a lélek és a test, kiteljesedik az Élet, a Szeretet.

Ennek a szent ügynek vagyok én alázatos szolgája.


Jakus Judit

igazgató helyettes

földrajz szakos tanár


Stéger Ágnes Éva

igazgató helyettes

német nyelv szakos tanár

modul (1)

A gimnázium alakulása óta német tanárként dolgozom az intézményben és 2016 szeptemberétől igazgatóhelyettesként is segítem az iskola munkáját. Fontosnak tartom, hogy egymást segítő, elfogadó és támogató légkör alakuljon ki az órákon. A diákok segítik egymást a tanulásban, ha valaki lemaradt és nem ért valamit, elmagyarázzák egymásnak az adott anyagrészt. Mivel a magyar  hagyományok, évköri események megélése a mindennapi életünk részét képezik, ezért a német tanulás során is nagy hangsúlyt kap az, hogy a német hagyományok mellett a magyar szokásokról is meg tudjanak nyilatkozni a tanulók idegen nyelven. Ezenkívül lényeges az is, hogy iskolánkról tudjanak összefüggően beszélni, be tudják mutatni németül is azokat az értékeket, hagyományokat és módszereket, amelyeket képviselünk. Abai származásúként megismertetem a diákokkal Aba rövid történetét, nevezetességeit, kiemelkedő személyiségeit, illetve Székesfehérvár és környéke főbb látnivalóit is. A német nyelvet a gyakorlatban is tudják alkalmazni diákjaink, hétköznapi szituációkban is meg tudják értetni magukat, mert minden tanévben szervezünk tanulmányi kirándulást német nyelvterületre, főként Ausztriába. Játékos feladatok segítségével a diákok a helyi szokásokkal is meg tudnak ismerkedni. Jártunk már többször Bécsben, Grazban, Semmeringben, Kismartonban és a riegersburgi Zotter csokoládégyárban is. Ezek a kirándulások arra is alkalmasak, hogy kötetlenebb formában találkozzunk egymással és közelebbről megismerjük egymást, tudjunk többet beszélgetni. A mindennapokban is arra törekszünk, hogy a felmerülő problémákban lehetőségeinkhez képest segítsünk a tanulóknak. A diákok nyelvi levelezős versenyeken, szótárversenyen és házi vetélkedőkön is tudják fejleszteni tudásukat. Az órákon a tananyagon kívül játékos feladatokkal, filmek, zenék, könnyített olvasmányok, rejtvények segítségével is bővíthetik ismereteiket. Úgy gondolom, a nyelv elsajátítását megkönnyíti az egymást elfogadó légkör és az órákon lévő jó hangulat. Ha valami nem világos, többször is megbeszéljük, a tanulók el tudnak mélyülni a nyelvi előkészítő évfolyamon a tananyagban és a tantárgytömb keretein belül pedig tovább bővíthetik tudásukat a középfokú nyelvvizsgáig. Mindenki számára adott a lehetőség, hogy a tantárgytömb végén középfokú nyelvvizsgát tegyen. Úgy gondolom, hogy a német nyelven kívül a zenéhez is közelebb tudom vinni a tanulókat, 1994 óta klarinétozom Aba Város Fúvószenekarában.


Berta József

rajz-kézművesség tanár

_MG_0785

Rajz és pedagógia szakos tanár, tehetséggondozási szakértő és kézműves oktató vagyok. A népi mesterségek közül főként a fafaragás, nemezkészítés, fazekasság, népi játék készítés művelésével és oktatásával foglalkozom, de belekóstoltam a bőrművesség, a kosárfonás és a csuhéfonás tudományába is. Példaképem az a parasztember, aki házában és a portáján szükséges berendezési-, használati tárgyak és szerszámok nagy részét természetes anyagokból maga készítettKülönösen vonzódom az olyan tárgyak, tárgyegyüttesek készítéséhez, amelyek többféle természetes anyagból készülnek, létrehozásukhoz több mesterség ismerete szükséges. Ilyenek például egy szoba, vagy konyha berendezése, vagy egy nemezsátor elkészítése. A Fejér Megyei Népművészeti Egyesület tagjaként részt vettem abban a munkában melyben az egyesület tagjai 1986-ban elkészítették egy honfoglalás kori nemezsátor rekonstrukcióját, melyért az országos népművészeti kiállításon Gránátalma díjat kaptunk. A sátor terveit Lűkő Gábor készítette. A kivitelezés irányítói Mándoki Kongur István és Maxumkizi Ongajsa voltak. A Sárvíz Művészeti Alapiskola tanulóival is készítettünk egy mongol típusú nemezsátrat 1997-ben. Az iskola fatárgykészítő, textil, tűzzománc, bőrműves, kerámia, és nemezkészítő tanszakos tanulói vettek részt a munkában. Időközben elkészült a saját családi nemezsátrunk is, jelenleg a Madárdal Alapítvány számára készítünk egy nemezsátrat.

A tanításban fontosnak tartom, hogy a tanulók természetes anyagokkal dolgozzanak, ismerkedjenek meg a különböző mesterségekkel, ismerjék meg népünk történelmi, kulturális és szellemi hagyományait. Meggyőződésem, hogy e tudás birtokában képességüket a maguk és a magyar nemzet javára tudják kamatoztatni.


 

Fehérné Kancz Marianna

Német szakos tanár

feherne-kancz-marianna-nagy

„Megismerlek és elfogadlak. Olyannak, amilyen vagy. A te teljes világodat. Aki jól szeret, az megismer és elfogad – saját világát kitágítja a másik felé. Befogadja őt.”

(Vekerdy Tamás: Jól szeretni)

Diákjaimat megismerve és elfogadva próbálom a német nyelvet szimpatikussá tenni az ifjúság körében, felhívva figyelmüket arra, hogy egy számukra idegen nyelv ismerete idővel micsoda új kapukat nyit meg előttük. Új barátságok, új helyek, új élmények kapcsolódhatnak egy-egy új nyelvhez. Megérteni egy másik embert, népet, kultúrát mindig gazdagabbá tesz. Megismertetni másokat saját anyanyelvünk, nemzetünk, környezetünk értékeivel másokat gazdagít. Ezek az élmények, kapcsolatok pedig kísérnek minket egész életünk során, segítenek otthon érezni magunkat a nagyvilágban.


Gőbölös Gábor

néptánc tanár

goblos_gabor_nagy

Még kisgyerekként, szüleim és nagybátyám indíttatására kezdetem el táncolni, szülőfalumban, Sárszentágotán. Először csak a mozgás és a társaság miatt, később a tánccal és zenével szövődött szerelem okán folytattam. Jelenleg a székesfehérvári Alba Regia Táncegyüttesben táncolok.
Pedagógiai ismereteimet a Magyar Táncművészeti Főiskola nyíregyházai tagozatán szereztem.

Már a főiskolai tanulmányaim alatt elkezdtem gyerekeket tanítani. Mára az óvodás korosztálytól a seniorig, sok emberrel foglalkozom. Táncolunk, énekelünk együtt. Fontosnak tartom, hogy a gyerekek a modern világ megismerése mellett foglalkozhassanak azzal is, amit megörököltünk a régiektől. Úgy gondolom, hogy a zene, a tánc, a néprajz ismerete és szeretete is elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőnek minden tekintetben egészséges, büszke fiatalokat neveljünk.

 

Nézd a tánc nemeit, mint festik játszi ecsettel
A népek lelkét s nemzetek ízleteit.
A német hármas lépéssel lejtve kering le,
S párját karja közé zárja s lebegve viszi.
Egyszerű a német mindenben, s csendesen örvend,
Egyet ölel mindig, s állhatatos szerető.
A gallus fellengve szökik, s enyelegve kacsingat,
Párt vált, csalfa kezet majd ide, majd oda nyújt:
Ez heves és virgonc, örömében gyermeki-nyájas,
Kényeiben repdez, s a szerelembe’ kalóz.
A magyar egy Pindár: valamerre ragadja negéde,
Lelkesedett tűzzel nyomja ki indulatit.
Majd lebegő szellő, szerelemre olvad epedve,
S búja hevét kényes mozdulatokba szövi;
Majd maga fellobbanva kiszáll a bajnoki táncra
(Megveti a lyánykát a diadalmi dagály),
S rengeti a földet: Kinizsit látsz véres ajakkal
A testhalmok közt ugrani hőseivel.
Titkos törvényit mesterség nem szedi rendbe,
Csak maga szab törvényt, s lelkesedése határt.
Ember az, aki magyar tánchoz jól terme, örüljön!
Férfierő s lelkes szikra feszíti erét.

1811


Józsa Balázs

biológia-földrajz-környezettan szakos tanár

2

„Van egy nagy könyvünk: a Föld kérge. Annak valóságos lapjai vannak, mint a könyvnek a levelei egyik a másikra fektetve; minden lap tízezer, százezer (ki tudja, mennyi) évet képvisel. A vakmerő emberi tudásszomj keresztülfúrta e lapokat ásóval, kalapáccsal, vésővel, fúróval. Minden lap tele van írva tudósításokkal, miket egyik százezred a másiknak hagyott hátra…”

( Jókai Mór: Fekete gyémántok )

A Föld kérge csak az egyik, van még egy pár ilyen könyvünk pl.: a folyók, a tavak, a tengerek, a felhők… és az ezeket lakó élőlények, köztük az ember is. Fontosnak tartom, hogy sokat „olvassuk” ezeket a könyveket, hiszen rólunk is szólnak.


Józsa-Szaka Erzsébet Katalin

angol nyel szakos-kézművesség tanár

átméretezett001

Angol tanár véletlen lettem. Tanítani mindig is szerettem volna, csak azt nem tudtam mit. A sors eldöntötte helyettem, hogy ez angol legyen. Középiskolai tanulmányaimat és ez egyetem első évét Törökországban végeztem. A Közel Keleti Műszaki Egyetem elég sokféle lehetőséget kínált, de valahogy nem vonzott sem a bio-kémia sem pedig a repülőgép tervezői szak. Így az egyetlen számomra is érthető szak az angol tanárképző volt ezen az egyetemen. Hazatérve az ELTE-n folytattam tanulmányaimat.

A tanításon kívül, még szeretek néptáncolni. Ugyan még kezdő vagyok, de lelkesen mélyítgetem tudásom. Valamint a nemezelés, az ami már régebben is érdekelt és foglalkoztam is vele. Egy hosszabb kihagyás után újra visszatért az életembe.

Schramm Ottó

fizika szakos tanár

ottó1 (1)

” … valamennyi elv és törvény, amely a “holt” tárgyak körében érvényes és ellenőrizhető, az az élővilág jóval grandiózusabb jelenségeire is igaz, ott éppoly pontosan teljesül.”

A gondolkodó embert valószínűleg a kezdetektől foglalkoztatta, miért esik le egy elejtett kő, mi a felhő, mi a villám, miért láthatunk szivárványt? Az ismeretszerzéshez napjainkban már óriási mennyiségű információ áll rendelkezésünkre, ennek áradatában viszont – úgy tűnik – fordított arányban áll a kibocsátott és a befogadott ismeretek mennyisége. Ezért arra törekszem, hogy inkább kevesebb témakörben vizsgálódjunk és  ott se vesszünk el a képletek és (a tanulók számára általában semmitmondó) számítások erdejében, inkább „felülről”, kvalitatíve szemléljük a jelenségeket; a gyerekek lehetőleg saját maguk ismerjék fel, hogy természetes és mesterséges környezetünkben mindenhol jelen van a fizika; értsenek meg ok-okozati összefüggéseket, melyeknek látszólag semmi közük a fizikához, de csak látszólag… Például egy adiabatikusan zárt rendszerben miért növekszik az entrópia, miként egy gyerekszobában is? Hogyan működik a víztorony, a lopó, a kerekes kút, az akkumulátor vagy egy erőmű? Ilyen és hasonló kérdésekre keressük a választ fizikaórán, úgy, hogy közben olyan ismereteket is szerezzünk, amelyek a mindennapi életünk során hasznosíthatóak.